HTML

Autótesztelő

A blogot azért hoztam létre, mert véleményem szerint szükség van egy olyan felületre, ahol megbeszélhetjük az autóvásárlással kapcsolatos kérdéseket, véleményeket. Szeretném, ha egy olyan rovat is beindulna, ahol olvasók saját autójukról irnának teszteket (népitélet szerűen), és kibeszélhetnénk azt. Várok minden autóvásárlással kapcsolatos kérdést, saját-autó teszteket, és reményeim szerint a kommentelők véleménye alapján megkönnyithetjük autóstársunk választását. Várom a leveleiteket a hasznaltteszt@gmail.com cimre!

Friss topikok

2008.10.15. 07:00 Autótesztelő

Renault Kangoo D - olvasói tartósteszt

Na, ez a teszt a valami, olvassátok, élvezzétek, ahogyan én is tettem! Köszönet érte Raptusnak!

 

Renault Kangoo Express 4x4 1.9 dCi

 

 

Általánosságban: Elöljáróban annyit, hogy ebből a típusból hosszabb időn keresztül nem volt a nevemen egy sem, viszont elég sokszor kellett ilyet is használnom, így kb. 20000 km-t megtettem ezekkel is. Ennek köszönhetően átfogóbb képet kaptam erről az autóról, mivel az előbb említett mennyiséget 3 autó volánja mögött tettem meg. 2004-2005-ös gyártásúak voltak mind, ennek megfelelően változott a felszereltség is, de ezt majd később részletezem. Amint a neve is jelzi, összkerék meghajtásos járgányokról van szó, de már az elején leszögezném, hogy nem terepjárók. Mint minden eddigi tesztem, természetesen ez is a kétüléses, rakteres variációt hivatott elemezni.

 

Forma: nehéz helyzetben vagyok, amikor erről a jellemzőről kell írnom és nem akarok nagyon negatívan nyilatkozni. Számomra az autó teljesen semleges volt, szinte semmilyen érzelmet nem váltott ki belőlem azon kívül, hogy nem nagyon akartam vezetni. Szemre az emelt hasmagasság és a nagy kerekek miatt zömök, erőteljes, törhetetlen benyomást kelt, amit később lépésről-lépésre rombol le az emberben. Talán az eleje hordoz némi egyéniséget, mert a nagy lámpák és a bumfordi orr olyan, mintha egy kisgyerek mosolyával bámulna a világba, de idővel számomra inkább hasonlított egy infantilis, bárgyú vigyorra.

A raktér elég nagy, a kabintól kisebb hézagoktól eltekintve leválasztott, de a belső OSB lapokkal történő „kibélelése” erősen ajánlott. A pótkerék a fülke mögött bal oldalon lett elhelyezve, ami jelentősen rontja a pakolhatóságot, ráadásul oldalsó tolóajtó sincs, ami méginkább megnehezíti a rakodást. Elvileg 500 kiloval terhelhető, de tapasztalataink szerint mehet bele több is, igaz ez jelentősen csökkenti a hátsó lengéscsillapítók élettartamát.

 

Belső tér, felszereltség: 7 kilométerrel hoztam ki a cég telephelyéről az elsőt, és amikor beültem egy szó jutott rögtön az eszembe: TRABANT! Köszönhető volt ez a szélvédő meredekségének és formájának. Ez a meredekség biztosítja minden tulajdonosnak a gyakori szélvédő cseréket, mivel már egy komolyabb kitinpáncélos jószág becsapódása is maradandó károkat okozhat. Valahogy az egész fülke kialakítása és az anyagok minősége is a komfort nélküliséget és funkcionalitást sugallja. A világos színű, sorjás műanyagok, a kárpitok teljes hiánya, az ülések műbőr (de igazából teljesen beazonosíthatatlan) anyaga azt az érzetet kelti, hogy ez valóban egy munkaautó, amit egy-két koszosabb nap után nyugodtan slaggal kicsapathatunk. De vigyázzunk, ez csak a látszat, ami természetesen most is csal. Már vizes szivaccsal történő törölgetés közben is beázott a rádió, hosszú időre lehetetlenné téve a rendeltetésszerű használatot. Az ülések kellemetlen tulajdonsága, hogy nyáron szemvillanás alatt beleizzad a sofőr, télen pedig annyira hideg, hogy garantált az aranyér, utána azonban megint jön az izzadás. Ráadásként elmondható, hogy 190 centi felett már nehéz kényelmes üléspozíciót beállítani, hiába mozgatható a kormányoszlop le és fel. Az órák színét ismét csak kritizálni tudom, mert szinte bármely napszakban olvashatatlan felkapcsolt világítás mellett. Éjjel nincs ezzel probléma egészen addig, amíg fel nem kapcsoljuk a távolsági fényszórót, ilyenkor a kék visszajelző fény erőssége garantálja, hogy a kis kék visszajelző hosszú időre beégjen a retinánkba. Kormányról vezérelhető a gyári rádió, amihez két hangszóró jár, természetesen inkább a funkcionalitást, semmint a minőséget szolgálva. A klíma (nálunk csak a 2005-ösöktől volt) ellenben nagyon komoly, pillanatok alatt jégvermet varázsol a legnagyobb melegben is. Kíváncsiságból megmértük beszúró hőmérővel az egyik rostélyon keresztül: 31 fokos külső hőmérsékletben is 7,5 fokos levegőt nyomott be. A tüdőgyulladás, arcüreggyulladás garantált. Van még vezető- és utasoldali légzsák, ennek a kesztyűtartó látja kárát, igaz egyébként sem bővelkedünk tárolórekeszekben. Kicsit nevetségesnek tartom, hogy az utasoldalra sem jutott kapaszkodó, így terepen az anyósülésen helyetfoglalónak gyakorlatilag nincs mibe kapaszkodnia. Alacsonyabb fordulatszámon szinte minden zörög és rezonál, magasabb fordulaton pedig nagyon hangos.

 

Motor, menetteljesítmények, váltó, fogyasztás: 1870 cm3-es turbo diesel motor 85 lóerőt produkál 4000-es fordulaton és 180 Nm-t 2000-nél. Már ebből látszik, hogy nem ezzel az autóval fogjuk megnyerni a negyedmérföldes futamokat, igaz nem is erre lett kitalálva. Alsó fordulatszám tartományokban viszont egészen jól boldogul és nagyon nincs is értelme szétpörgetni, 3000-3500-nál már mindenképpen célszerű elváltani. Az utazótempót sem érdemes 100-110-nél nagyobbra venni, mert innentől már nagyon nagy a zaj és a fogyasztás is erősen megnő. Az áttételek inkább az áruszállítást, semmint a nagy sebességen is gazdaságos utazást szolgálják, de ezt nem lehet az autó rovására írni. Ettől függetlenül a gépkönyvben megadott 142 km/h végsebességet jóval meghaladóan lehet vele közlekedni, nekem 165 volt a vége, de csak egyszer próbáltam ki. A kuplung nem nőknek lett kitalálva, meglehetősen komoly izomtevékenységet kíván egy dugóban történő araszolás, ettől függetlenül nekem tetszett ez a fajta keménység. A váltó lötyögős, ellenben olyan érzetet kelt, mintha embert is lehetne ölni vele. Ezt jobban nem tudom elmagyarázni, akinek lesz lehetősége az próbálja ki, érdekes élményben lesz része.

 Kanyarokban a magas felépítéshez képest sem dől túlságosan és egész stabilan viselkedik, ez köszönhető a széles gumiknak is. Rugózása kellően feszes így tempósan tudunk áthaladni az akadályokon.

Most pár szóban a négykerékhajtásról. Ahogy az elején említettem, nem terepjáró, tehát felezőre, diffizárra senki ne számítson, arra viszont igen, hogy sárban, hóban, személyautóval teljességgel megközelíthetetlen terepen is biztonsággal jut el a céljához, néha már-már hamis biztonságérzetet adva a vezetőnek, ezzel játszva szerepet abban, hogy egyszercsak eljön az a pillanat, amikor elakadunk. Erre az esetre csak egyetlen jótanácsot tudok adni: ne eröltessük túl sokáig, mert igen hamar búcsúzhatunk a kuplungtól. Sajnos a Kangoo kuplungszerkezete alkalmatlan arra, hogy egy elakadt autóval akár csak 15 percig is küszködjünk a kijutással. Viszonylag hamar megjön a kuplungszag, amit még gyorsabban követ a füst és onnantól vége a dalnak. Mindezt annak tudatában állítom, hogy munkámból kifolyólag számos alkalommal sikerült már a legkülönfélébb autókkal elakadni és igen sokára szoktam belátni, hogy nincs értelme tovább küszködni, de ilyesfajta kellemetlen meglepetés eddig csak a Kangoo részéről ért.

A fogyasztás igen tág határok között mozog. Nekem 6,2 volt a legkisebb, másnak 10 liter alatt sem áll meg, de akadt már 12 literes is. A 60 literes üzemanyagtartállyal átlagos körülmények között azért 700 kilométert illik tudni elmenni, amit a terepezés jelentősen csökkent.

 

Hibák: ha van autó, amelyiknél a hibák gyakorisága erősen függ a sofőrtől, akkor ez az. Nem gyepálva, normális ember módjára hajtva, terepen is az autót szem előtt tartva meglepően megbízható és időtálló, bunkó módra tolva neki viszont hamar belefuthatunk egy komplett motorcserébe. Komoly problémája, hogy egészen hamar kifekszenek a hátsó lengéscsillapítók, innentől kezdve olyan, mintha gumicsónakkal közlekednénk, annyira libeg a hátulja.

Összességében nagyon megfelelő azoknak, akik nem mindig burkolt úton közlekednek, de ezért nem akarnak terepjárót vásárolni. Mivel versenytársa nem nagyon akad, ezért igazából választani sem nagyon lehet. Ahogy Lali mondta az Üvegtigrisben: „Vagy az Impala, vagy semmi!” Na ez is ilyesmi, vagy a Kangoo, vagy semmi.

 

 

7 komment


2008.10.09. 07:22 Autótesztelő

Toyota Corolla - olvasói teszt

Ismét Palkovicsné bejglije tollából érkezett az alábbi teszt, enjoy!

 

A vas: Toyota Corolla 1.6, 110 LE, 4 ajtós kivitel 2003-as évjárat

 

Az igazság az, hogy két ugyanilyen Corollát hajtottam szinte párhuzamosan, az egyiket 90.000 km-en keresztül, a másikat 50.000 km-en át. Csak a színük volt eltérő.

A formája olyan, amilyen, tipikus japán, különösebb szót nem érdemel, de legalább nem is pattintják meg őket olyan sűrűn. A motorban elég sok erő van, tudja mozgatni a karosszériát, igaz, 3500 alatt nem a rugalmasság királya. Cserébe, ha az ember normálisan használja, megelégszik vegyes fogyasztásban 6,5-7 literrel, és ebben benne van Bp, sztráda, egy és két számjegyű utak légkondival vagy/és téligumival. Egyszer alkottam vele egy 5,2-es fogyasztást egy Győr-Veszprém oda-vissza úton, amit azóta sem tudtam megismételni, de az 5,8-at többször is. Igaz, akkor halál nyugodtan vezettem, a sebességhatárokat betartva, de kint egy-egy 75-80-nal közlekedő trabit, ilyesmit azért leléptem, ha kellett. Megjártam vele Nyugat-Európát is, és a német sztrádákon semmi gondja nem volt a folyamatos 190-es tempóval, igaz, akkor 9 liter körül kajált. Felszereltsége átlagos: elektromos első ablakok, tükrök, mauális légkondi, cd-s rádió, 4 légzsák. Az összesen 140.000 km alatt szerviz a gépeket csak a kötelező időszakos szervizek alatt látta, amiknek az áruk nem horror, olyannyira, hogy az egyikhez 3 éven át érvényes kuponfüzetet is adtak, amelyik ingyenes szervizre jogosít. Enyhe probléma, hogy elférne benne egy hatodik sebesség is, mert 130-nál már 4000-et fordul percenként a főtengely, de különösebben nem zavaró a hiánya. Amúgy a váltó elég pontos, könnyen kapcsolható, bár kicsit hosszú úton jár, de azért nem kell nyújtózni, hogy ötödikbe rakja az ember. Belül a térkínálat kellemes, magam mögött kényelmesen elférek a hátsó sorban, semmimet nem ütöm semmibe. 5 személlyel sem vészes a dolog, bár a kényelem érdekében nem árt, ha ilyenkor hátulra nem a 130+ kg-os embereket ülteti az ember. Ráadásul a csomagtér elég nagy, jól pakolható, míg a gyerek pici volt, és mindent vittünk neki mindenhova, akkor sem kellett a hátsó üléseket is telerakni, elfértek a cuccok a csomagtartóban.

Továbbra is várom tesztjeiteket, márkaszervizes- és egyéb történeteiteket!

2 komment


2008.10.08. 06:00 Autótesztelő

Egy márkaszervizes sztori

Ismét saját dolgaimból kiindulva ötlött fel bennem a poszt megirása, mert kicsit furán érint a dolog.

Van egy autó, egy közel egy éves Fabia, 1,4 16V motorral, még kettő év teljeskörű garanciával. Három probléma van vele, amiket jó lenne orvosolni, mert elég zavaróak.

1, Ha hideg van kinn (10 fok alatt), hideg motorral az autó egyszerűen nem veszi a fordulatot, rángat, ingadozik az alapjárat, nem megy rendesen egy pár percig, amig a motor észhez nem tér egy kicsit. Ez nem csak idegesitő, hanem még veszélyes is lehet egyes szituációkba, gondolom ezt nem kell ragozni.

2, Időnként a jobb első elektronyos ablak úgy dönt, hogy nem működik, kész, vége. Se a bal oldali-, se a jobb oldali vezérlőről, se kép se hang. Ez inkább idegesitő, mint veszélyes mondjuk

3, Sokat zabált (azóta ez megszűnt magától), sokszor 8-9 litert.

Gondoltam is egyet, hogy garancia, egyebek, majd jól megszerelik. Aha. Elég szarul gondoltam. Egyeztettem időpontot, bevittem a kocsit, mondták is, hogy ne menjek sehova, mert meg is nézik, bár a szerviz területére nem léphetek be, és ablak sincs, ahol befele nézelődhetnék. WTF(1)? Sebaj.

20 perc múlva előjön emberünk, és közli: kiolvasták a hibatárolót, de semmi baja a kocsinak, plusz tünetmentes. Mondom, hogy persze, hogy az, baszkikám, 30 kilométert jöttem otthonról, ennyi idő alatt bemelegszik a motor. Másik téma, ablakemelő. Mutogatja nekem, hogy milyen szépen megy le-föl az ablak. Mondom, én is tudom hogy működik, de hetente egyszer megadja magát a következő újrainditásig. Hát, akkor passz.

Nézzük a fogyit. Mennyit is eszik? Mondom 8-9-et is beszittyózza, amit egy kicsit sokallok. Menjünk egy kört, de vezessek én. Mentünk is egy 5 kilométeres kanyart, mire kijelenti emberünk, hogy egész jól vezetek, azt hitte, balfasz vagyok, azért eszik sokat. WTF(2)?Meghogy neki Octaviája van ugyan olyan motorral, az kevesebbet nyal be, mit a felesége ugyan ilyen Fabiája, merthogy az úgy normális, hogy a Fabia többet eszk. Mondom azért, mert könnyebb? Bazzeg, tiszta hülyének nézik az embert.

Van valakinek ötlete, hogy hogy a tökbe csináltassam meg a kocsit, ha a márkaszervizben képtelenek még a hiba okának feltárására is?

Azért hordom hozzájuk kötelezőre az autót, hogy az esetleges meghibásodásokat garanciában 3 évig inyenesen megjavitsák.

 

Ha van valakinek márkaszervizes története, az legyen szives irja meg nekem, hadd készitsünk egy kis csokrot belőlük.

19 komment


2008.10.07. 06:00 Autótesztelő

Egy meghökkentő, de sajnos szokványos eset

Jó reggelt!

Bocsánat a tegnapi kimaradásért, a hétvégén elhalmozott a házam körüli teendők sokasága, ezért elmaradt a posztirás.

Történt velünk egy érdekes sztori a minap. Egy kollegámmal álldogáltunk a cég előtt az utcán cigizgetve. Szokásos nézelődés, autók, jó kis honey-stirölés, csak mint rendesen. Egyszer csak megjelenik egy Volvo S40, még az első szériából. Próbál betolatni egy helyre, ahol egyébként tilos megállni. Egyszer csak kopp, nekimegy a magas padkának a hátsó lökösével. Spiné kiszáll, nézegeti, kis horzsolás lehet a kocsin az impact után. Rájön, hogy nem lesz jó ott, ezért átkanyarodik pont elénk, ahol egymás után szépen sorban lehet parkolni a padkával párhuzamosan. Akad is hely (ami egy csoda amúgy), de akkora, hogy kb. egy Unimoggal beférnék.

Nő tolat, koncentrál, izzad, tekeri a kormányt. (Közben végignézhetjük, hogy a kocsin egy ép elem sincs, valószinűleg nem az első napja a hölgynek a Volvóval). Szóval tolat, tolat, és csatt. Neki a mögötte lévő Astrának.

Ez eddig egy átlagos dolog, megtörténhet bárkivel, hogy benéz valamit. A felháboritó az volt, hogy kiszállt a kocsiból, és anélkül, hogy megnézte volna, milyen kárt csinált(mi nem láttunk sérülést), simán elsétált.

Kérdéseim:

-Miért van az, hogy emberek ilyen szinten csesznek a másik vagyonára?

-Miért kell valakinek ekkora autó, ha nem tud vezetni?

-Mit kellene tenni ahhoz, hogy kiszűrjük a forgalomból az ilyen szerencsétleneket?

-Ha ,ár ott vannak közöttünk, hogy lehet ellenük védekezni?

 

41 komment


2008.10.03. 07:27 Autótesztelő

Normális rendőrök? - Hihetetlen.

Valahogy mindig nagyon negativan állok a rendőrökhöz, aminek meg is vannak az okai. Nagyképű, öntelt, tanulatlan és hatalom-tudattól megrészegült ember a legtöbb. Kivételek persze mindig vannak, egy két embert ismerek személyesen is, akiknek az a szakmájuk, emberileg mégis értékesek. Remélem, a munkájuk során is jó arcok, nem csak a magánéletben. 

Nekem sok jó tapasztalatom nincs a rendőrökkel, bár ok nélkül még soha nem büntettek meg. Az hogy megbüntetnek, egy dolog, igyekszem vállalni a tetteim következményét, de a stilusuk sokszor gyomorforgató. Igyekszem mindig udvarias lenni igazoltatáskor, kiszállni, egyebek, de az ilyen "Árpád, Árpád, tudja-e vajon, miért állitottuk meg?" meg a "Na, most mit csináljak magával?" tipusú mondatoktól a hajam magától kezd el kihullani. A vége persze mindig az, - mivel én megkenni nem vagyok hajlandó-, hogy na, ez mit tudom én, 10 ezer lesz, de legközelebb igy, meg ugy, meg egyebek. Voltam én is gyerek, meg ovis, iskolás, megkaptam a kellő nevelést, nekem egy rendőr ne kezdje el ezt a stilust, hanem gyorsan büntessen meg, ha kell, aztán pofázás nélkül engedjen a dolgomra.

Na, a konkrét sztori:

Ismerősömmel történt meg, hogy autózott békésen, mikor leintették a yardok. Semmi szabálytalant nem csinált, nyugodtan megállt, adta a papirokat, ám kiderült, hogy a műszakija két napja, a jogsija viszont május óta offline volt. Ezzel nehéz lenne vitatkozni, meg megmagyarázni, ismerősöm sem vitatkozott, hanem várta a sorsát. A rendőrök lekérdezték a papirokat a kocsijukban, visszamentek, hogy közöljék Balázsunkkal a sorsát. Ő már fel volt készülve minden rosszra, forgalmi elvételére, szigorú vizsgáztatásra. Csalódnia kellett, kellemesen ráadásul. Rendőreink elengedték, hogy lehetőleg most haza induljon, és kezdjen neki a papirok intézésének.

Most azt, hogy azért voltak-e rendesek, mert nem volt kedvük papirozni, nem tudhatom, a lényeg az, hogy igy megúszni egy ilyen dolgot számomra hihetetlen. Mindegy, Isten éltesse őket, rendesek voltak.

Összességében a sztoritól em változott az alapvéleményem rőluk, de mégiscsak egy pozitiv történet, ami villant némi reménysugarat, hogy nem "mind köcsög, aki rendőr".

83 komment


2008.10.02. 07:14 Autótesztelő

Azok a csúnya sztereotípiák - van-e alapjuk?

Jó reggelt! Elhatároztam, hogy készitek egy sorozatot, ahol különböző autós kasztokról irok, ahogyan én látom őket. Vannak-e jó tulajdonságaik, mik a rosszak, satöbbi. Ma a céges autósokról ejtek néhány keresetlen szót.

 

Céges furgonos sofőrök, területi képviselők:

Ők azok az emberek az utakon, akiknek rengeteg kilométert kell megtenniük naponta, és sietnek (érthetően), hogy minél előbb hazaérhessenek. Őket nem érdeklik a sebességhatárok olyan nagyon, ahol biztosan tudják, hogy nem mérnek, ott ami a csövön kifér. A záróvonal sem akadály, ha helyet látnak egy előzéshez, nem mérlegelnek, tolják neki. Seggbebújósak, agresszívak, a kocsiban hangosan k*rvaanyázós fajták. Szerintem a legtöbbje már unja a vezetést, csak az lebeg a szemük előtt, hogy minél előbb hazaérjenek. Azért haragszom rájuk, mert azokkal az autósokkal is köcsög módjára viselkednek, akik betartják a szabályokat, nem akarnának a megengedettnél gyorsabban menni.

A jó tulajdonságuk, hogy a szívességet általában megköszönik, ráadásul baromi rugalmasan mennek, nagyon ritka, hogy bármelyikük is feltartana utam során, valamint megbízhatóak a levezetett kilométereknek köszönhetően.

Autótípusok: Berlingo, Boxer, kombi középkategóriás verda

A "banki közép- és felsővezető" típus:

Na, ez a tipus is eléggé a bögyömben van, mert minden rossz tulajdonság megvan bennük, ami a furgonosokban, csak ráadásul még merőben pofátlanok is, elképzelhetetlen, hogy bármit megköszönjenek, úgy próbálnak előrejutni, hogy egyátalán nem érdekli őket, hogy élsz, vagy halsz-e. Valószínűleg a pozíciójukból adódóan hiszik azt, hogy mindent megtehetnek. Kanyarodósávból beteszika kocsijuk orrát a tied elé a piros lámpánál, esélyed sincs nem beengedni őket. El sem tudják képzelni, hogy te is sietnél valahova, mert nekik mindig csak a saját dolgaik lebegnek a szemeik előtt. Kifejezetten szeretnek másokat még azok előzése közben 1,5km távolságról levillogni, balra indexelni, dudálni. Kötözködni nem nagyon érdemes velük, mert arra mindig szakitanak időt komoly napirendjükből, hogy besatuzzanak előtted, vagy bármi. Fizikai konfliktustól nem nagyon kell tartani, mert vagy 50 kilós egyszál-belűek, vagy elhizott pókhasú puhányok. Őszinte megdöbbenésemre egyre több emancipunci csajt is látok közöttük...

Jó tulajdonságuk talán az, hogy nem szüttyögnek, nem tartják fel a forgalmat.

Autótípusok: Jetta, Passat, Mondeo

 

Folyt köv...

14 komment


2008.10.01. 07:00 Autótesztelő

Skoda Pick Up 1.9 D- olvasói használtteszt

Ipari fostalicska nevű, kedves kommentelőm küldte az alábbi különösen jól sikerült tesztet. Szavazzatok, hogy tetszett.

 

 

Skoda Pick Up 1.9 D- használtteszt

 

Általánosságban: 1997-es kiadás, fehér színű (talán csak a postásoké volt másmilyen), Felicia-„arcú” kishaszongépjármű. 147000 kilométerrel kaptam, ez volt az első céges autóm. Később kiderült, hogy az óra 120000 kilométernél volt cserélve és még én is mentem vele közel 100000-t, így selejtezésre bőven 300000 felett került. Ezért különösen felhívnám a figyelmet, hogy a leírásom merőben eltérhet az egykori új állapotú Pick Up-ok tulajdonságaitól.

 

Forma: a jellegtelen autó tipikus példája, valahogy úgy mint az F-Astrák. Kissé bárgyú tekintete néha sajnálatot, néha szeretetet váltott ki belőlem. Sallangtól és ötlettől mentes vonalak, szép nagy embléma a hűtőrácson, nagy doboz a fülke mögött. Legnagyobb hibája, hogy a raktér ajtói kicsapódáskor hajlamosak betörni a hátsó lámpabúrát. Nekem mindkét oldalon megtörtént és elég drága a cseréje, mert utoljára a Trabantnál voltak külön cserélhető egységek. Ettől függetlenül nekem a megjelenésekor a Felicia tetszett, főleg miután megkapta a krómozott hűtőmaszkot. Nagyban rombolta a típus imidzsét, hogy az orkok is előszeretettel használták a márkajelzés helyén lévő sebességmérővel.

 

Belső tér, felszereltség: a vezetőülést elfoglalva egy biztos, nem fogunk az ingerektől túlcsordulva infarktusban elhalálozni. Fordulatszám-mérő nélküli órák, megbízható üzemanyag és vízhőfok-mérő. Kellő vastagságú, középen kétágú kormány, szép nagy fröccsöntött Skoda jellel a közepén. Iszonyatosan kopogó és gyorsan koszolódó fekete és szürke műanyagok, az ajtókon szövetborítás, ami szinte semmit nem ér. Később a típus megkapta a régi Passat-ok négyküllős, légzsákos kormányát, ez már jobban nézett ki, bár itt meg a dudálás okozott nehézséget. A helyzetjelző-és a tompított világítást a kormánytól balra, két külön gombbal lehetett fel-illetve lekapcsolni. Biztosan nagyon kreatív megoldás, engem eléggé idegesített. A szellőztetés, fűtés tekerentyűk szerintem szintén a régi Passat-ból származnak, kényelmes a használatuk. Pakolni az ajtókba, és a kesztyűtartóba lehet, menetlevél, térkép, kiskönyv elférnek. Na meg persze a haszongépjárművek legnagyobb tárolóhelye az ülések mögötti rész, ahová nyugodtan rejthetünk apróbb termetű kínai bevándorlókat és még így is bőven elférünk átlagos testalkattal. Az ülések oldaltartása nem túl nagy, viszont számomra hosszú távon is kényelmes volt. A belső térnél említeném meg, hogy más típusokkal ellentétben itt teljesen el vagyunk zárva a raktértől, így nincs a szokásos felerősödött menetzaj és gyorsan be is lehet fűteni a fülkét, köszönhetően a kicsi légtérnek. A pedálok elhelyezése nekem megfelelt, bár a kuplungot viszonylag hosszú úton lehetett a padlóhoz koppintani. Biztosan én vagyok a háklis, de nekem nagyon fontos, hogy a gázpedál megtartsa a lábamat amikor a lámpánál, vagy egy dugóban állok. Ez az autó tudta ezt, sőt még valamit tudott, amivel azóta sem találkoztam. A gázpedál ugyanis lábfejjel felfelé is mozgatható volt, persze ilyenkor nem történt semmi, csak bulvár jelleggel említem. A váltóbot szép hosszú, sokat is kell vele barangolni az egyes fokozatokhoz, miközben csak sejthetjük, hogy merre tart. Össze-vissza lötyög, nincs semmilyen ellenállása, és valami földöntúlian tompa puffanással érkezik meg a kívánt sebességbe. Láttam olyan márkatársakat, amiknél a váltóbotból ki volt vágva egy darab, de ez csak esztétikailag nézett ki jobban. Extra felszereltségként semmit nem tudnék említeni, talán csak a két beépített hangszórót, amikkel bátran kelhetett volna versenyre egy laposelemes SOKOL rádió is, mind hangerőben, mind hangminőségben.

Hátul a raktér viszont szép nagy, bár elvon az értékéből, hogy a hátsó kerékjáratok belógnak és így bénábban pakolható. Cserében viszont teljes egészében kimosható a raktér, amit a padlón lévő kis lefolyó is jelez (ez komoly). A puttony valamiféle üvegszálas műanyagból van, tehát nehéz dolgok szállításánál vigyázni kell vele, mert könnyen kiüti a rakomány az oldalát.

 

Motor, menetteljesítmények, váltó, fogyasztás: az 1893 köbcentiméteres szívódízel 69 lóerőt produkál, gyakorlatilag szinte folyamatos nyomatékgörbével, ami azt jelenti, hogy minden fordulatszámon egyenletesen húz, magyarul inkább lendületből célszerű vele előzni, semmint a másik mögül kirántva a kormányt. Viszont nagyon komoly tulajdonsága a motornak, hogy üresen és megrakva is szinte ugyanúgy megy, amit eddig csak az 1.7 D Opel Astráról lehetett  elmondani. Végsebessége széliránytól függően 140-150 körül van, de 100-110-el autózva még beszélgetni is lehet és a fogyasztás is igen barátságos. Nekem 5,5-6 liter körül eszegetett, de volt akinek nyolcat, volt akinek meg ötöt evett. Maximális terhelhetőségéről fogalmam sincs, de volt vele olyan, hogy 700 kilónyi papírt vittünk a MÉH-be, plusz még ketten ültünk benne, ami újabb 160 kiló. Ekkor is ment, bár az eleje igencsak fácánozott, és a hátsó gumi is elérte néha a doblemezt. Másrészről ki merem jelenteni, hogy elpusztíthatatlan, bár a rozsdának igen nagy barátja. Ahol egyszer belekezd, ott hamar tenyérnyi foltokban rügyedzik a betegség. Arról, hogy az egyes sebességekhez milyen fordulatszám tartozik, nem tudok nyilatkozni a szükséges műszer hiányában, de kijelenthetem, hogy a sebességi fokozatok elosztása megfelelő mind üres, mind rakott menethez.

A lengéscsillapítás a kategóriára jellemző, elöl nem túl puha, hátul rázós, megrakottan viszont amerikai csatahajók módjára ringat a magyar utak hullámzó tengerén.

 

Hibák: ennek a konkrét példánynak nagyon sok sofőrje volt, ennek megfelelően alakult az állapota is. Sokszor kellett javítani, mert vagy a víz forrt, vagy a szellőztetőventilátor adta meg magát, vagy az olajat ette, esetleg lökte kifelé. Kipufogó elrohadt rajta, éppen Kecskemét és Szeged között vált szét a középső dobnál, innentől húztam magam alatt egészen a szervizig, de már kilométerekkel előtte lehetett hallani, hogy jövök. A szellőzésről még annyit, hogy télen havazásban jött be a rostélyokon az apró hószemcse, ellenben nem kellett a ventillátort használni, ami amúgy sem működött, csak ha nagyobb gödörbe mentem bele. Egy nagyobb eső utáni autópályaépítéses sáros szakaszon egyszercsak nekiállt lökni a füstöt és hármasban már nem is húzott, de a telepig még bevánszorogtunk vele aztán otthagytuk. Reggelre viszont nem volt semmi baja. Máskor munkába indulásnál tönkrement a kormányzár és trélerrel kellett szervizbe vinni, valamint -10 fokban nem indult. Ez az összes ilyenre jellemző, mert nagy hidegben a Pick Up-os kollégák mind otthon ragadtak. Mostanában a jobb állapotú példányokat 300E ft + ÁFA körül adják. Ha igénytelen, nagy teherbírású autó kell, de az IVECO túl nagy, a PUNTO Van meg túl kicsi és drága, akkor ideális választás.

Utolsó útjára 2005 szeptemberében került sor, amikor Hódmezővásárhelyről Pestre menet szétesett a váltó Szentesnél. Trélerrel vitték fel a központi telepre, ahol megjavították és valami külsős Bt. megvette.

 

Ne feledjétek megindokolni, hogy miért annyi pontot adtál, amennyit. Nagy segítség volna.

Szép napot!

 

Szólj hozzá!


2008.09.29. 13:00 Autótesztelő

Peugeot 307 - olvasóit tartósteszt

Az alábbi tesztet is kedves állandó olvasóm, Palkovicsné bejglije küldte. Olvassátok nagy kedvvel, és ne feledjétek, mindenki bátran küldhet a kocsijáról hasonlót.

 

Peugeot 307 110 LE

 

Golfból ültem át zsír új 307-esbe. A kényelem összehasonlíthatatlan, nagy batár autó (a Golfhoz képest), hatalmas ablakokkal, kényelmes ülésekkel, ráadásul az a változat CD-váltón kívül mindennel fel volt szerelve, el. ablak, tükör, fényre sötétedő belső visszapillantó, fényszórómosó, ülésfűtés, esőérzékelős ablaktörlő stb. Miután átrakodtam a cuccokat a Golfból, valami kis hely még maradt is benne (azért nem annyi, hogy oda túlzottan sok mindent lehetett volna pakolni).

Az első negatívum a sztrádán ért, a legkisebb szél is tolta az elejét, sokkal nehezebb volt nagy sebességnél egyenesben tartani. Ráadásul a segge is jobban leült a cuccok alatt, mint a Golfé (olyan is volt, hogy a tök üres 307-essel odaálltam egy 4 ajtós Corolla mellé, annak a hátuljában benne volt két zsák csirketáp meg egy 23 kg-os gázpalack, és nem ült úgy a segge, mint a 307-esnek).Mivel a cégnél elég sok 307-es volt szolgálati autóként, és mindegyiknél előjöttek ugyanazok a hibák, úgy gondolom, nem csak mi hajtottuk szét őket, mert jó pár kollégám az óvatosnál is óvatosabb sofőr volt.

Alapprobléma az izzók érintkezése. A bal első izzó rendszeresen nem érintkezik, mostanában is sok félszemű 307-est látok az utakon. Ezt súlyosbítja később a féklámpák foglalatának a kilazulása: mentem a kolléga mögött, fékezett, kigyulladt a harmadik féklámpa, majd mikor a fékezés hatására visszacsúsztak rendesen a foglalatukba a féklámpák, akkor azok is kigyulladtak.

Az én gépem az első 15.000 km alatt jóízúen elfogyasztott 2 liter motorolajat, eleinte azt hittem, hogy csak a visszajelző hibásodott meg, de a benzinkútnál megnézve gyorsan utántöltöttem.

A sebváltók kicsivel 100.000 km után rendszeresen beszartak, volt akinek sebességben maradt az autója, volt akinek üresben, és olyan is volt, akinek a sztrádán esett szét a váltója. A futóművek 40.000 km után kezdték megadni magukat. Az indexkarok rendszeresen megadták magukat, jobb esetben nem fittyedtek le, hanem csak nem maradtak bekapcsolt állapotban, de volt, akinek le is fittyedt, folyamatosan balra indexelve.

Ésszel vezetve is megkajálta a 8 litert 100-on, pedig nem áruszállításra használtam, igaz, elég sokat mentem a sztrádán, de mindig 130 körül. Ezen kívül a menetdinamikája az erősebb motornak köszönhetően jobb, mint a Golfé, a kényelme is nagyságrendekkel jobb, de ha választani kellene, egyiket sem választanám.

2 komment


2008.09.29. 07:32 Autótesztelő

Változtatások a jogositvánnyal kapcsolatban

Egy pár poszttal ezelőtt volt szavazás arról, hogy hány éves kortól lenne jó, ha jogositványt kapnának az emberek. Merüljünk bele kicsit jobban a témába.

A szavazáson magasan első helyezést ért el a 21 éves kor, melyet magam is támogatok. A jelenlegi helyzet ugyanis egy kicsit vicces. Gondoljunk bele abba, hogy egy 17 éves fiatal mekkora felelősséget kap a nyakába azzal, hogy jogositványt szerezhet. Hatalmasat, amit lehet, hogy nem is tud felfogni, egyszerűen nem tudja, hogy milyen szinten élet-halál ura, amikor az autót vezeti. Ezzel ellentétben ugyan ez a srác, nem vehet egy doboz cigarettát, vagy egy sört magának a törvényi szabályozás értelmében. (Gyakorlatilag szinte bárhol kiszolgálják, de maradjunk annál, hogy jogilag nem tehetné).

Ez lenne az első változtatás, amit lehetőleg minél előbb bevezetnék, mert mindenkinek jobb lenne.

Aztán jó lenne még egy olyan is, hogy a sofőr az első két évben olyan próbajogsival rendelkezzen, amit tudatos szabálytalanság(gyorshajtás, stoptábla, stb.) esetén el kellene vennie a rendőrnek mérlegelés nélkül. Pár hónap eltiltás, valamint újravizsgázás után emberünk ismét próbálkozhatna a forgalomban.

 

Mi van azokkal az emberekkel, akik megszerzik a jogsit, ám nincs lehetőségük vezetni, csak mondjuk jóval később, 5 év múlva telik nekik autóra. Ezek az emberek simán beülnek 5 év után a kocsiba, és rongyolnak befele a forgalomba. Ez nem veszélyes vajon? Én ismerek egy pár ilyen embert, és szerintem nagyon durvák. Erre a javaslatom az volna, hogy legyen kötelező két évente újravizsgázni, de hogy mindez ne legyen lehúzás, legyen elég mondjuk csak a vizsgáztató óradiját megfizetni arra az egy órás vizsgára. Ha nem sikerülne esetleg, akkor emberünk kötelezve pótórák vételére. Ezzel a módszerrel kicsit kordában lehetne tartani a sofőröket.

Még egy kategória, az idős sofőrök. Borzasztó, hogy manapság a háziorvost egyátalán nem érdekli az, hogy az öreg, akit kienged a fogalomba, a szar reflexei, a lelassultsága miatt milyen katasztrófákat okozhat esetleg az úton. Ahogy öregszik az ember, egy bizonyos kor után egyre inkább romlanak a képességei. Ezt én személyesen tapasztaltam meg a saját nagyapám esetében, aki egykoron nagyon jó sofőr volt, most meg, közel 75 évesen egyszerűen életveszélyes lehetne. Hála Istennek, ő saját maga látta be, hogy nem alkalmas már a dologra, ezért falun belül még a temetőbe, meg a boltba el-elgurul, de semmi több. Az mondjuk jó, hogy ezeken a nagyon rövid távolkon még normálisan megy neki a vezetés.

Fontos még még megemliteni, hogy az autósoktatás egy szar, futószalagon működő dolog, tele korrupcióval, meg görénységgel, teljes átalakitásra és ellenőrzésre lenne szükség.

Ha ezek mind megvalósulnának, Magyarországon sokkal korrektebb közlekedés folyna szerintem. Ha ti nem igy látjátok, cáfoljatok meg bátran.

15 komment


2008.09.26. 07:51 Autótesztelő

Totális impotencia

Lassan évfordulót ünneplünk, ugyanis egy éve lesz már annak a balesetnek, ahol szeretett első autónk totálkáros lett. Ebből az évfordulóból kifolyólag születik ez a poszt, melynek célja a magyar rendőrség és biróság totális impotenciája, nemtörődömsége. Ne rohanjunk előre ennyire, nézzük a sztorit a kezdetektől.

2006 decemberében a párommal megleptük egymást egy új autóval Karácsonyra. Ez a kocsi volt az első új autónk, egy Suzuki Swift. Örültünk neki, szerettük, vigyáztunk rá, mentünk is vele jó sokat.

1. eset

2007 augusztusában hazafele tartottunk Budapestről Veszprém megyébe. Elég jó kedvünk volt, mert akkor derült ki, hogy felvettek egy céghez, ahova már régen vágyakoztam. Egy sima 2X1 sávos úton haladtunk, mikor utolértünk egy három autóból álló konvojt, akik oyan 65-70km/h körül haladtak. Forgalom nem nagyon volt szembe, de mivel kanyargós szakasz volt, beálltam negyediknek. Haladtunk olyan 10-15 kilométert, mire kinálkozott egy kb 2km hosszú egyenes szakasz. Kicsit kivártam, hátha az előttem autózók közül valaki megindul, de nem tették. Ekkor index, vissza 3, padló, Az első autót megelőztem, már a második mellett jártam, mikor elkezdett áthúzódni a sávba, ahol én előztem pont. Hiába dudáltam, emberünk szépen kezdett betolni az árokba, és mikor már nem volt hova hüzódnom, hagytam, hogy nekem jöjjön. Hiába fékeztem, már nem tudtam eltűnni mellőle. Nekemjött, repültek a tükördarabok, megütötte a hátsó futóművemet, szitált a kocsim, de nem szálltunk el, aminek azért eléggé örültem. Megálltunk mi ketten, meg az autó is, akit először leelőztem. Aki nekem jött, kb 70 éves, remegő kezű faszi (erről majd lesz szó egy másik posztban), természetesen nem ismerte el a hibáját.

Kihivtam a rendőrséget, de azok a szerencsétlenek ide oda irányitottak, mert megyehatáron történt a baleset, egyikük sem akart helyszinelni. Kb 5 hivást inditottam különböző kapitányságokra, mire a fehérvári végre rászánta magát, hogy bevállalja a helyszinelést. Vártunk rá 2, azaz kettő darab órát. Mikor kiért, egyből láttam, hogy ez itt nem nagyon akar papirozni, mert egyből igy kezdte:

-Magát megbüntetem, mert nekiment a másik autónak (az öregnek mondta)

-Magát meg két dologért büntetem meg, az egyik, mert gyorsan ment, a másik, mert egyszerre akart leelőzni három autót. (mondta nekem)

Ekkor tartottunk ott, hogy  apárom az ingemnél tartott fogva hátulról, nahogy nekimenjek a kis flegma buzinak. Elmagyaráztam, hogy nem volt sehol traffi, tehát nem tudja mennyivel mentem, de amúgy pont kilencvennel. A másik, nincs olyan sehol a Kreszben, hogy nem előzhetek egynél több autót.

Na, ekkor meggyőztem, és nekiállt helyszinelni ezen a szép augusztusi estén...

2008 februárjában fizetett a biztositó, egy akkor már másik baleset miatt totálkáros kocsira. No comment.

2. eset

2007 ősze. Még mindig nem kaptunk semmiféle papirt a yardról, hogy mi a vége az augusztusi dolognak, de hát nem volt mit tenni, közlekedtünk az enyhén lezúzott jobb oldalú autóval.

Épp elkezdődött a munkaidőm, mikor csörgött a telefonom, a párom hivott. Felveszem, mire elég sokkosan, sirva hiv, hogy összetört az autó megint. Na, mondom fasza, mondta, hogy itt fáj, ott fáj, hivott már rendőrt, de kinyilt a légzsák is, és füstöl a kocsi eleje, meg tök összevissza beszélt. Apámat hivtam, hogy menjen helyzetet jelenteni, mert nem értem a szitut. Ki is ment, hivott, hogy nem adták meg a jobbkezet a páromnak, egy az egyben kihajtottak elé balról, neki fékezni sem volt ideje szinte (fél méter féknyom maradt csak). Nem kell izgulni, mert már jönnek a rendőrök.

Na, ebben aztán semmi köszönet nem volt. Kijöttek, átlagéletkor kb 22, rágózva, októberi borús reggelen napszemüvegbe töketlenkedtek ott flegmán lekezelően. Lecseszték a még mindig sokkos páromat, hogy ők minek lettek kihivva, ha elismerte a srác a felelősségét. Mondta apám nekik, hogy azért, mert sérült a párom, valamint kitörött egy beton keritésoszlop is a balesetben. Nagy nehezen, végig parszt módon viselkedve lehelyszineltek.

Másnapra kiderült, hogy a párom nyolc napon túl gyógyult, hiába volt bekötve. Innentől fogva már nem szabálysértés a dolog, hanem bűncselekmény. Okozó félnek (de beirnám ide a nevét, cimét, telszámát) több sem kellett, visszavonta a nyilatkozatát a felelősségre vonatkozóan, hiába ismerte el egy nappal azelőtt a rendőrök előtt is. Mert ebben a szemét országban ezt is megteheti. Kért szakértői vizsgálatot is, mely bebizonyitotta, hogy a párom nem hibázott semmiben, 45-47km/h-val közlekedett. Ez még mindig nem volt elég a dolog lezárásához, ment az egész paksaméta a biróságra. Ez volt 2008 januárjában.

Azóta szerintetek van bármi válasz, döntés, satöbbi? Azóta szerintetek mi van a Suzukival? Fizetem a részleteit, pedig már egy éve nincs használható állapotban.Megnyugtattak, hogy majd mindent visszakapok, ha döntött a biróság.

 

Kérdem én, tisztelt rendőrség! Miért fáj az, ha dolgozni kell? Miért fáj, ha épp nem a traffi mögül kell röhögni a lúzeren, aki 70 helyett 86-tal ment egy egyszámjegyű főúton? Miért én vagyok a köcsög, ha rendőrt hivok egy baleset után? Miért kell szopatni az adózó átlagpolgárt? Ha egyszer is eltakarodnátok rendesen dolgozni valahova, akkor rájönnétek, hogy mit jelent az igazából. Engem hasonló hozzáállással rég elküldtek volna bárhonnan. JA, hogy az versenyszféra, az meg állami? Nincs több kérdésem, Biró Úr!

Kérdem én, tisztelt biróság! Mit kell ülni egy ilyen egyértelmű ügyön mostmár majdnem egy éve? Miért kell szivatni az adózó átlagpolgárt? Nem lehet, hogy azért vannak leterhelve a biróságok, mert az ilyen piti, egyértelmű ügyek is ott kötnek ki? Nem lehetne elgondolkodni? Ha egyszer is eltakarodnátok rendesen dolgozni valahova, akkor rájönnétek, hogy mit jelent az igazából. Engem hasonló hozzáállással rég elküldtek volna bárhonnan. JA, hogy az versenyszféra, az meg állami? Nincs több kérdésem, Biró Úr!

 

46 komment