Autótesztelő

Palkovicsné bejglije küldte az alábbi tesztet, ami rövidebb ugyan, mint az előző, de szintén kielégitő tartalmú.

Enjoy!

Modell: Golf IV 1.6l, 16V, 101 LE

Szöveges ítélet:

Kényszerből ültem bele, cégautóként ez jutott. Elég leharcolt példány volt (az első, utána még kettőbe átültem, mire új autót kaptam), olyan 200.000 km-rel (a három Golfba nagyjából beletoltam 100-110 ezer km-t). Az első, ami feltűnt, hogy marha alacsonyan ül benne az ember. Mintha a földre kellett volna leülnöm, és ezen még a legmagasabb állásba emelt üléspozíció sem sokat javított. A második, hogy a műszerfalnak ronda kék világítása van, ami a ronda zöldhöz szokott szememet ki akarta égetni, még a legkisebbre vett fényerő mellett is (aztán ezt később megszoktam). Tekintve, hogy minden nap mentem vele minimum 100 km-t, havi kb. 7000-et tettem bele, kb minden porcikáját kiismertem a IV-es Golfoknak. A legnagyobb hátrányának azt tartottam, hogy marhára kényelmetlen a vezetőülés, az első hónap után már fájt benne a derekam. Mivel akkoriban meglehetősen tempósan közlekedtem, és igyekeztem a legrövidebb úton eljutni A-ból B-be, sűrűn jártam sokadrendű, magyar állapotoknak megfelelő állapotú utakon, feltűnt, hogy a gép szeret elpattogni az útegyenetlenségeken, rosszabb úton a kanyarstabilitása ezért nem annyira korrekt. Köszönhető ez a viszonylag kis súlyának, és a kicsit feszesebbre hangolt futóművének is. A motorja az 1.6-osok között a leggyengébb a maga 101 lóerejével, meg is érződik a dinamikáján, de azért ha a fogyasztás nem számít, és pörgeti az ember, akkor az átlagos autózókat ott lehet vele hagyni. A belső térkínálata viszont horror. Elöl még csak-csak el lehet férni benne, de a hátsó sor kriminális. Közepes termetű vagyok (180 cm), de mögöttem már szinte nem maradt lábtér, és a gyerek megszületése után a hordozót is csak az anyósülés eléggé előretolásával tudtuk rendesen betenni. Csomagtere a nullától kicsit több, de gondolom, ez más 5 ajtósoknál is így van (legalábbis a 307-esnek sem volt sokkal nagyobb a csomagtere). A kárpitozás legfeljebb átlagos, kicsit kevéssé kopogós műanyagok, de semmi extra. Kívülről nem rossz a design, de csak a kinézete miatt nem vennék ilyet.

Üdv: Palkovicsné bejglije

Ismét jó reggelt mindenkinek! Engem vigasztal a dolog, hogy már csütörtök van, közeledik a vohenende.

Raptus olvasómnak köszönhetem az alábbi, elég frankó, részletes tartóstesztet. Olvassátok egészséggel, teljesen jó a stílusa, és a teszt korrekt képet nyújt a kisautóról.

Peugeot 206 1.4 HDi Van-tartósteszt

 Általánosságban: Ahogy a nevéből is látszik, ez egy rakteres kisáruszállító kivitel. 2003-as évjárat, fehér színű. 51000 kilométerrel vettem át kollégámtól és 245000-nél adtam le.

Forma: ez az, amire nem vesztegetném az időt, mindenki ismeri az utakról, sőt talán már unjuk is. Nekem szubjektív benyomásom, hogy ez a három ajtós kivitel még jobban néz ki, mint ötajtós társai. Egyetlen kényelmetlensége, hogy a hatalmas ajtók miatt a bevásárlóközpontok parkolójában csak Mark Dacascos legjobb B-kategóriás filmjeit idéző higanymozgással lehetett kiszállni annak érdekében, hogy ne üssük le a mellettünk parkoló ajtajáról a festést. További probléma, hogy lehúzott ablak mellett már viszonylag kis sebesség mellett is lebegett a dobhártyám, amit szélterelővel orvosoltam. Ami talán a legjobban el lett rontva az autón, az a hátsó ködlámpa helyzete, mivel a lökhárító alján található és kétségtelenül jól néz ki, de 30 kilométerenként kell törölgetni, hogy világítson is valamit, mivel nagyon gyorsan koszolódik. A forgalomban egyébként szeretik, sűrűn beengednek ha olyan a helyzet. Mindig szerettem ránézni az arcára, mert az agresszív, de mégis pajkos tekintet szinte kérte, hogy együtt faljuk a kilométereket.

Beltér és felszereltség: legnagyobb problémám volt, hogy az üléspozíciót átlagos testmagasságom és súlyom ellenére (178 centi, 82 kg) nem tudtam normálisan beállítani, ami nagyrészt annak köszönhető, hogy a kormány csak magasságában adott lehetőséget az állításra. Ezért vagy a lábam volt kényelmetlenül behajlítva és elértem a kormányt, vagy fordítva, bár tudomásom szerint ez sok francia autó problémája az alacsonyabb felszereltségi szintnél. Beülve a vezetőülés magasságban is állítható, de nagyon kell vele vigyázni, mert a szerkezet gyakorlatilag rákatapultál a kormányra, ha nem vagyunk kellően elővigyázatosak. Ha már a kormányról esett szó, elmondható, hogy kellemes fogású, méretben is pont jó, három küllős, közepén légzsákos egysége az autónak és az én ízlésemnek pont megfelelő rásegítéssel látták el. A kezelőszervek elhelyezése egyértelmű, minden a megfelelő helyen van, de mindenképpen megszokást igényel a ventilátor és az ablakfűtés kapcsoló közeli helyzete, mivel akaratom ellenére eleinte a szellőztetés bekapcsolásakor a középső ujjpercem sűrűn indította el a hátsó ablak (és egyben a tükrök) fűtését is. Ami viszont megszokhatatlan, az a vészvillogó. Kétségtelen, hogy formailag az ipar egyik remekműve a nagy bumpszli a műszerfal közepének felső részén, viszont nagyon kényelmetlen a használata, mert csak az ülésből előre hajolva lehet ki-be kapcsolni, ami meglehetősen esetlen mozdulat érzését keltette bennem egy-egy olyan helyzetnél, mikor ezzel köszöntem meg az előzékenységet.

A felszereltséghez tartozott még az övfeszítő, a kormányról vezérelhető gyári rádió  (VDO Daytona-tehát nem is rossz), tárolórekesz az anyósülés alatt (soha nem használtam), sebességfüggő ablaktörlő (csak szakaszos módban automatán tette a dolgát, de semmire nem volt jó).

A kesztyűtartó mérete nekem megfelelt, sok dolog elfért benne és kihajtva pohártartóként is funkcionált, de csak álló helyzetben. Összességében elmondható, hogy a tárolórekeszek mennyisége megfelelő, könnyen pakolható, bár egyes esetekben nehezen tisztítható.

Egyébként a beltérben javarészt a fekete, kopogós műanyag a domináns, amit nem tesz vidámabbá a kék szövet sem, de legalább jutott belőle az ajtók oldalára is, ám mindentől függetlenül sosem éreztem magam rosszul benne, és nem is untam meg.

Motor, menetteljesítmények, váltó, fogyasztás: Az 1398 cm3-es motor 68 lóerőt és 160 Nm-t „szabadít” az aszfaltra, előbbit 4000 ford/perc-nél, utóbbit 1750 ford/percnél. Kellemes, kiegyensúlyozott járású motornak tartom, ami igazán csak kétezres fordulat körül kezdi el tenni a dolgát, de akkor a gyorsulás lökésszerű. A fokozatok hossza szerintem jól eltalált, talán az egyes túl rövid, vagy csak én vagyok nyavalygós. Ötödikben száznál 2250-et, 130-nál valamivel 3000 alatt és 155-nél 3500-at forog. Ennél gyorsabban nem is érdemes menni, mert az összes létező zaj, plusz a fogyasztás is drasztikusan megnő. A váltóról még annyit, hogy eleinte ötödikbe kicsit nehezen ment be, de gyorsan megszoktam és innentől kezdve nem volt gond. Én kicsit lötyögősnek találtam (pl.: Fábiáé fényévekkel jobb), a sebességek hangosat koppanva érkeznek meg a helyükre, de ez sem zavaró. Talán ha fémesen kluttyannának, akkor lenne az igazi, de ezt hagyjuk meg a Ferrarisoknak J Végsebessége a körülményektől függően 165 és 180 között van valahol. 190-nél 4250-es fordulattal pörög, de ezt már csak erős lejtőn tudja, illetve ilyenkor már a stabilitása sem túl megnyugtató. A jelenlegi KRESZ szabályok betartásáért kellemes, csendes és takarékos utazást kaptam cserébe. Előzéssel sem volt gondom soha, a fogyasztás pedig tempótól függően 3,5 és 6 liter között mozgott, de átlagosan nem evett többet 4 liternél. Autópályás stabil 150-nel 4,8-5,2. A piros rész 5000-nél kezdődik, de annyit nem forog ki a motor, mert 4950 a max.

Nem akarom túlragozni, egy mondatba sűrítve benyomásomat a motorral kapcsolatban azt mondhatom, hogy le a kalappal.

A lengéscsillapítók elöl igazi franciásak, hátul a raktér miatt kicsit feszesebbek, összességében egy nem túl billegős, stabil autót eredményeznek, amit csak nagyon durva manőverrel lehet kihozni a sodrából. Alapesetben alulkormányzott, de csúszósabb felületen a gázt elvéve azért meg lehet indítani a fenekét.

Hibák: francia autó ő is, a szokásos elektronikai problémákkal kell számolni. Produkált igazi parajelenségeket is, de teljesen hétköznapi dolgokkal is találkoztam. Ami elengedhetetlen egy ilyen autóban, az ipari mennyiségű égőkészlet. Volt olyan, hogy reggel még mindene világított, aztán este már csak a bal első helyzetjelző maradt életben. Helyzetjelzőt egyébként nem kellett cserélni, mert búrára mért csapással mindig életre kelt. A tompított fények átlag kéthavonta égtek ki, ilyenkor párban cseréltem, mert egyébként egy hónapot sem bírtak volna. A távolsági fényszórók cseréjére talán egyszer kétszer került sor, hátsó izzókkal sosem volt gond, kivéve a rendszámtábla világítást. Az út szélén sosem hagyott, és nagyobb hibája sem volt, inkább csak a kicsi, de bosszantó dolgok voltak túl sűrűek. 120000 és 160000 kilométer között élte a lázadó korszakát, ekkor ment tönkre a termosztát, a kerékcsapágyak, hűtőventillátor, illetve egyszer Pesten megszűnt a féklámpa (mind a három). Úgy gurultam be vele szervizbe, hogy a helyzetjelzőt kapcsoltam fel és le fékezésnél. Volt aztán motordiagnosztika lámpa felgyulladás, ezt a szerviz megoldotta, mivel hibát nem talált, ezért a kódot kiütötte, csatlakozót lehúzta, de csak később jöttem rá. Egyszer felgyulladt az ASR visszajelzője, pedig nincs az autóban ilyen rendszer, csakúgy mint ABS sem. Ebben az időszakban nem is szerettük egymást annyira, de aztán rendeződött a helyzet.

A javítási költségek meglehetősen drágák és ennek ráadásul nincs olasz testvére, így minden francia, vagy utángyártott alkatrész. Törve szinte minden oldala volt, leadás előtt lett megcsináltatva a komplett eleje (közel 400000 HUF volt), majd a 240000 szerviz is 350000-be fájt a cégnek. Amikor 245000-rel leadtam, ugyanolyan jó erőben volt, mint amikor három évvel ezelőtt átvettem, sőt a fogyasztása sem volt semmivel több, mint akkor. A kasztni kicsit viharvert, de ilyen a sokat közlekedő autók élete. A történethez tartozik, hogy jó sora volt nálam, nem az a tipikus céges autó, hogy leszarom, majd a cég megjavítja. Hidegen nem volt hajtva és nem alapjáraton melegítettem. Nagy tempó után nem lett azonnal leállítva, a kötelező szervizek mindig meg lettek rajta.

Verdikt: elektronikai hibáitól eltekintve egy jó autónak tekintem, főleg mert sok élmény köt össze minket. Megjártuk együtt az M5, M35, M6-M60 autópálya építését, voltunk Bukarestben és a Fekete-tengernél is. Abban az egyben biztos voltam, hogy nem hagy ott az út szélén és -15 fokban is indul. Mivel a javítást és üzemanyagot nem én fizettem, ezért is kapott meg mindent. Szerettem ezt az autót és sajnáltam leadni, de a dolgok változnak, csakúgy mint a munkahelyek. Most másvalakinél teszi a dolgát, mint eddig. Zokszó nélkül, kisebb elektronikai hibákkal jelezve, hogy ő is kér gondoskodást, hogy aztán meghaladva a 300000 kilométert valaki kivásárolja a kötelékből. Viszlát Pug!!!!

Kifejezetten jó írás, ha nektek is van kedvetek, írjatok a saját autótokról, mindenki okulására.

Ha valakinek nem tetszik a teszt valamiért, valamit hiányol belőle, satöbbi, és hármasnál rosszabb szavazatot ad, megköszönném, ha a problémáit beirná a kommentek közé, hogy mindenki tanulhasson belőle.

Az én első autóm semmiképpen sem felel meg így utólag a most elképzelt autónak. Egy csodaszép, bilikék Cinquecento volt, de annyira imádtam mégis, hogy hihetetlen. Megbízható volt 9 éves létére, nem fogyasztott sokat, ha kellett, vitte tartósan a 130-at. Semmi más nem számított akkor. Lássunk is egy fényképet a konkrét autóról:

Ez volt a számomra érzelemmel teli intró, most jöjjön az, hogy miért írom ezt a posztot.

Az utóbbi időben elég sok olyan baleset történt, ahol fiatalok, nagy teljesítményű, gyors autókkal odavágták magukat, és jól meg is haltak páran. Engem elborzaszt a tudat, hogy egyszer, ha odajutok, elveszthetem a mondjuk 17 éves fiamat azért (is), mert nem a megfelelő autót választottuk ki neki jogsiszerzés után. Egyébként persze, nem kell egy ilyen fiatal srácnak egyből autó, de sok fiatal megkapja, tehát maradjunk ebben.

Mi is számomra a jó választás?

Biztonság:

Az elsődleges szempont az az lenne, hogy a sofőr tapasztalatlanságából adódó elég esélyes, kisebb-nagyobb koccokat lehetőleg nagyobb sérülés nélkül ússza meg. Meglátásom szerint az autók passzív biztonságával érdemben a 90-es évek közepén, de inkább végén kezdtek el foglalkozni sikerrel. Az hogy egy autó biztonságos, nálam azt jelenti, hogy nem lehet tagja a szupermini kategóriának, két légzsákot, ABS-t tartalmaz. Mivel nem akarunk túl nagyot bukni, igyekszünk minél olcsóbban a minél megffelelőbb autót megtalálni. a korai('98-'99) légzsákos kisautóknál ritkán volt jelen az ABS, az is inkább csak a japóknál. Ez a könnyű kasztni miatt kilőve. Marad tehát a nagyobb, alsó-közép kategória.

Menetdinamika:

A balesetben, amiben a múltkor fiatalok haltak meg, egy nagyon biztonságos, ámde nagyon erős autó játszotta a szerepet (Szentendre). Én azt gondolom, hogy az autóhoz, amit választunk, elég az adott kategória olyan motorja, ahol már nem vánszorog, de nem ad kifejezetten versenyautó-érzetet. Ez akkor legyen 1,6B. Ez az a motor, amiben talán van némi tartalék, de nem sarkall menőzésre. (Tudom, arra sarkall az 1,4, 60 lóerős Astra is hülyegyerekek keze alatt, de remélem a gyerekemnek majd talán több esze lesz).

Kategória, motorizáltság, felszereltség meg is van, nekem van is egy pár tippem a konkrét márka-típusra vonatkozóan:

1, http://www.hasznaltauto.hu/2139849_skoda_octavia_1999

2, http://www.hasznaltauto.hu/2080665_mitsubishi_carisma_2000

3, http://www.hasznaltauto.hu/2337609_renault_laguna_2000

Aki megmondja, hogy hol készült a kép az első kocsimról, az nyert egy pár hangszórót, valamint egyéb irását kiteszem a blogba külön posztként. Ne hagyjátok ki, mert sose lesztek hiresek ti se... :)

Tegnap este, a vacsi (pulyka, saláta, mozarella sajt) megvásárlása után, a Tesco parkolójában éppen ittam az enerdzsi drinkemet(nem is akarok sikeres lenni), mikor feltűnt egy csodálatos Hyundai Atos, miközben egyszerre két parkolóhelyet foglalt a maga komoly térfogatával. Én már csak ilyen csöndben, magamban dühöngő őrült típus vagyok, ezért megint csak a vérnyomásomat sikerült felnyomni az egekig. Mindegy, van nekem jó kis saját blogom, szóval kipattant a fejemből a mai poszt ötlete.

A cím egyébként a Pop, Csajok, Satöbbi című könyv alapján született, ami az egyik kedvenc könyvem egyébként.

1, Egyszerre két parkolóhelyet elfoglaló tulkok

Kezdem is mindjárt a kreténség ezen formájával, ami a Top5 listámon fenn van. Ez a dolog ugyen nem életveszélyes, nem kockáztat vele a barom emberi, anyagi értéket, de mégis nagyon dühítő. Engem például azért dühít ez borzasztóan, mert ez egyértelműen szarik a kocsi tulajdonosa a többi emberre. De úgy zsigerből. Én az élet minden területén utálom az ilyen viselkedést, talán ezért utálom az átlagnál is jobban ezeket az embereket. A probléma egyébként az, hogy hiába szólnék nekik, hogy "figyelj, öreg, állj már be normálisan", egyszerűen nem értik, mi a tök bajom van, amikor a parkoló végén van még szabad hely, és "nepofázzak". Szóval, ezek általában teljesen híján vannak mindenféle IQ-nak, meg EQ-nak, nem érdemes szólni nekik.

2, Szabálytalankodó, és mégis nekik feljebbálló köcsögök

A fentiektől eltérően ezek nem szimpla birkák, meg szarokrá stílusúak, hanem még agresszívak is. Például, megyek a védett útvonalon, és annyira kidugja a kocsija orrát az enyém elé, hogy csak hirtelen fék + kormányelkapás + duda trióval tudom elkerülni a csattot. Nézek rá kérdően, hogy vaddafakk, erre még ő kezd el bazzegolni, mutogatni, meg erősködni. Egyszerűen nem értem ezeket az embereket. Ha odaintene, hogy sorry, akkor én sem lovagolnék a dolgon, nem lennék még idegbetegebb, meg neki sem kellene a megerőltető felháborodást eljátszani. Én az a típus vagyok, akinek ugyan a pofája elég nagy, ha kell, de a tettlegességet igyekeszem mindenképpen elkerülni, mégha a termetem ezt nem is indokolná. Ezekkel mit lehetne tenni?

3, Körforgalomból kifele nem indexelők

Ez az állatfaj azért idegesít kifejezetten, mert a kreténségük miatt pillanatok alatt olyan dugót tudnak generálni, hogy nem emberi. Példa erre - ha valaki ismeri - a székesfehérvári körforgalom a nyolcas úton. Állok ott, mint egy bráner, várom, hogy elmenjen előttem az autó, erre egy laza mozdulattal kihúzza a körforgóból a verdát. Ilyenkor persze már késő elindulni, mert jön a következő autó, aki most vagy kikanyarodik, vagy megy tovább a körben. Ezeknek az idiótáknak teljesen hasonló az összetétele, mint a két helyet elfoglaló csoportnak. Az egyik fele leszarja, hogy ott fogsz-e éjszakázni  sorodra várva, a másik pedig annyira böszme, hogy a világát sem tudja. Melyik a rosszabb, ezt mindenki döntse el magában.

4, Autópályán következetesen jobbra nem tartók

Mit ad isten, ugyan az a két féle embercsoport, mint feljebb. Ez a mutatvány egyébként nemcsak, hogy bosszantó, de még elég veszélyes is. Nem tudok haladni tőlük, és jobbról meg nem vagyok hajlandó előzni. Nem azért nem, mert tiltja a KRESZ, hanem főleg azért, mert baromitra félek attól, mhogy ha elindulok jobbról, egyszerűen letol a francba, és még neki lesz igaza is a rendőr előtt.  Ha valaki kinnfelejti magát előttem, egy idő után kettőt-hármat rávillantok, kiteszem az indexet balra, és várok, hátha eltakarodik. Azért azt még hozzátenném, hogy 140-nél soha nem megyek gyorsabban a pályán, tehát nem vagyok notórius gyorshajtó típus. Van valakinek kulturált jelzése az ilyen ökrök számára?

5, Agresszívan seggenbe bújós típusúak

Ezek az emberek egyértelműen a kettes kategóriával rokonlelkek. Engem nagyon zavar az, ha egy 2X1 sávos úton haladok, max 110-zel általában, tehát nem forgalmat feltartva, megérkezik valami sürgősségi eset mögém és 30cm-ről tolni kezd. Most nem akarok általánosítani, de Mondeo, Passat, tetves kisárúszállítók bőven akadnak közöttük. Szembe folyamatos a forgalom, előzni nem tud. Kérdem én, mit vár tőlem? Kezdjem el én is nyomni, hogy ő haladhasson? Ez azért is szar ügy, mert a szemből trafizó rendőr az én rendszámmt fogja dokumentálni a másik agressziója miatt. Ezeket kezelni nagyon nehéz úgy, hogy ne teremts veszélyhelyzetet. Én azt szoktam, hogy leszállok a gázról, és motorféking úgy 70-ig, hátha veszik a lapot (nem szokták). Másik, amiért már előre látom, hogy hideg-meleget fogok kapni, az az ablakmosózás. Nem tartom veszélyesnek, mégis figyelmeztetés. Általában be is jön egyébként. Ha van jobb ötletetek, állok elébe természetesen.

UPDDATE - közkivánatra, és a véleményekkel teljes szivvel egyetértve, felteszem az ötös listára a hatodik szereplőt is.

6, Indokolatlanul lassan vánszorgók:

 Ez egy olyan állatfajta, aki tulajdonképpen generálja az ötös számú versenyzőt, mégha az eddig nem is lett volna állat. Számomra is borzasztóan felzaklató, hogy sokan a szürke hétköznapok rohanása kellős közepén nekiállnak krúzingolni mondjuk a nyolcas út kétsávos szakaszán. Teljesen esélytelen előzni, kénytelen vagy vánszorogni mögötte, amig nem kapsz egy új sávot, hogy biztonsággal lehagyd. Ennél a pontnál jön az eset érdekessége, hogy a mindaddig 65-70-nel vánszorgó madár hirtelen megiszik egy redbullt, vagy mit tudom én, és fergeteges 100-110-ra gyorsit, hogy már mindenképpen csak szabálytalanul lehessen megelőzni. Általában én addig jutok, amikor vánszorog, hogy "kurvaanyádménemmész", de megoldásnak ez sem jó. Ötletek?

Ez volt nálam a top öt(hat), de kíváncsi lennék a ti véleményetekre is. Íme az elmaradhatatlan szavazás:

Jó reggelt!

Egyik kommentelőm kérésére irom ezt a posztot, ami érdekes lehet annak, akinek hitelre vett autója van, vagy hitelre kiván kocsit venni.

Van egy olyan nézet, miszerint hitelt csak olyan dologra éri meg felvenni, ami a későbbiekben hasznot hajt majd. Ezzel vitatkozni nemigen lehet, mert biztosan igy van. Ebben az országban azonban, ahol a havi nettó átlagkereset egy új autónak kb az 5 százalékára elég, meglehetősen nehéz készpénzben összegyűjteni a pénzt az áhitott járműre. Különösen, hogy még nem is beszéltünk a lakásról, rezsiről, megélhetésről, ami azért jóval fontosabb (kellene, hogy legyen), mint az autónk.

Tartja itt egy olyan mondás is, hogy ebben az országban mindenkinek egy kategóriával drágább autója van, mint amit egyébként megengedhetne magának. Ebben is lehet valami, de vajon miért van ez igy?

Induljunk ki abból, hogy a magyar mentalitás ilyen, mindenképpen mutatni akarunk valamit, bizonyitani, de mindenkinek. A szomszédnak, a kollegáinknak, az utca emberének, mindenkinek. Ez adott tehát. A másik probléma az hogy alapvetően a "bank jócsávó, mer' ad", ahogy egyik legjobb barátom szokta mondani némi pikirtséggel a hangjában. És valóban, a bank ad. Mert nem érdekli, nem akar (és nem is kell neki) etikusnak lenni, ő profitot termel.

Igy ezzel akét dologgal már a technikai feltétele megvan, hogy beleülhessünk a kiszemelt autóba(legyen az új, vagy használt). Sokan aztán ezzel a laza mozdulattal be is teszik a kaput egy életrer, ami az anyagi helyzetüket illeti.

Nem tudom, ki hogyan gondolkodik, én annak idején eldöntöttem, hogy ha autót veszek, akkor a havi törlesztőrészletem nem haladhatja meg a nettó fizetésem tiz százalékát, valamint nem vaszek fel 6 évnél hosszabb lejáratú hitelt (mondjuk, akkor még nem is volt hosszabb). Ez eléggé be is korlátozza a lehetőségeimet, de ez van. Akkor cserélek autót, ha annyi önrészt össze tudtam gyűjtögetni, hogy a fenti feltételekkel egy jobb autóba ülhessek, mint az előző volt. Ez eddig egyszer sikerült is..

Egyébként nem tudom, kell-e szót ejtenem az olyan jellegű hirdetésekről, ahol azt kiabálják ránk fennhangon, hogy "az első évben a törlesztőrészlet csak 1Ft..." stb. Aki ennyire hülye, hogy ilyenbe belemegy, annak gratulálok. Meg annak is, aki az önrészre személyi kölcsönt vesz fel.

Fontos dolognak tartom még megemliteni azt, hogy nem mindegy, hogy új-, vagy használt autóra veszünk fel hitelt. A használt esetében magasabb a hiteldijmutató, mint az újnál.Gondolom, banki kockázat, meg ilyesmi miatt. Ezt ellensúlyozhatja azért az új autó jelentős értékvesztése, amit, ha valaki újat választ, mindenképpen be kell nyelnie.

Én mégis inkább az új autóra teszem a voksomat, lehet emiatt fikázni, meg kiröhögni, ez nem fog bennem megváltozni. Az új autónál nekem az a fontos, hogy legalább három évig sokkal pontosabban kalkulálhatóak a havi kiadások. Van ugye a törlesztő, a kötelező, a kötelező szerviz és a casco. Nem kell számitani olyan meghibásodásra, ami miatt mélyen zsebbe kell nyúlni, mert ugye a garancia..

Apropó, cascó. Aki hitelre vesz autót, az a legtöbb esetben azt jelenti, hogy egyébként nincs annyi pénze a bankszámláján, hogy kifizesse egyben az autót. Ha a vásárláskor nincs, akkor valőszinűleg később sem lesz, ha az autó önhibából összetörik. Márpedig, ha összetört, ellopták, bármi, akkor már a bank nem lesz annyira jó csávó, mint az elején, hanem küldi a requestet, hogy fizessél mostan, sokat. Valószinűleg engedi a további részletfizetést, de nem valószinű, hogy lesz annyi pénzünk, hogy emellett egy másik autót is fizetgessünk. Szóval, aki a havi 5-6 ezer forinton akar spórolni, nem jól teszi.

Végül, még annyi jut eszembe, hogy ha hitelre vásárolunk, soha ne felejtsük el, hogy a törlesztőrészletekből ugyan úgy lehet alkudni, mint a kocsi vételárából. A kereskedő jó kis jutalákot kap a kihelyezett milliókra, szerintem érdemes megpróbálni farigcsálni belőle.

Ahogyan tegnap írtam, ha írtok pár linket, akkor poszt lesz belőle. Ígéret szép szó...

Egyébként én nem is ismerem a Bullit-et, úgyhogy köszi nektek!

Bullit - pótolni fogom:

Igen, a következőt én is már láttam, elég jó.. :D Egyébként itt a hangok számomra, amik lenyűgözőek... egy Charger...

A Szállító, nos igen.. az én szégyenem, hogy az előző posztból kimaradt, pedig ismertem:

A holnapi olvasóknak egy szokásos szavazás - bár nem e témában ,- közvetlenül az én élethelyzetemben megtörtént szituáció:

Egyik nőnemű rokonom most szerez jogsit. Szerintetek nagyobb értékű (2,5-3MFt)  biztonságos autót (nehogy meghaljon), vagy kis értékű, régebbi, kevésbé széfti kocsit(ne bukjanak nagyot, ha törik) vegyen? Egyébként nem érdemelne jogosítványt szerintem - nagyon  igyekvő, de eléggé fél a forgalomban - családjában szüksége lenne a jogsijára :)

Mai reggeli indító posztként szeretném veletek megosztani a két kedvenc autósüldözéses jelenetemet.

Az első elég fontos nekem, mert a kedvenc színészem Belmondo, a kedvenc filmem pedig A Profi. Szinte érzem ezeknek az autóknak a jellegzetes szagát, ami ezt a korosztályt jellemezte. Kölökkorom családi autója, a Lancia Deltánk volt "olyan" szagú.. :) Nézzétek meg, szerintem érdemes.

A másik kedvencem pedig értelemszerűen a másik kedvenc filmemből, a Roninból származik. Teljesen más kor, más kategória, más típusú film. Viszont a maga nemében ez is ugyan olyan zseniális. Viszont így nő nem tud vezetni, az száz-száz.. :)

Nektek melyik filmrészlet tetszik?

Pcmg-nek köszönhetem az első olvasói küldeményt, ezért külön köszönet jár neki: Köci, Pcmg! Emellett még sok Boldog Születésnapot is kivánunk!

Alanyunk az alábbi  Renault 19 1,4i:

Nemrégiben egy balesetben leamortizáltam apám által rám hagyományozott Renault Rapidot. Mivel a pénz már ugyis felére volt téve a felújítására, igy nem sokkal kellett kipótolni, hogy elkezdjek keresgélni egy másik gép után. Végülis egyik ismerősünk ajánlására mentem el abba a használtautókereskedésbe, ahol megláttam ezt a zöld rettenetet:) Végülis hosszas alkudozás és vizsgálódás után hozzám került. Eredetileg dizelt akartam, de mivel ennek a csomagtartójában ott figyel a 60 literes gáztartály, így végülis ennél maradtam.
Még nem sok időt töltöttünk együtt, de egyre jobban kezdjük megszokni egymást. Persze költeni kellett már rá, elvégre használtan lett véve, de szerencsére az előző tulajdonosa nem hajtotta darabokra. Mind a karosszéria, mind a beltér szép állapotban van. (Jut eszembe, ha valaki a saját régi kocsijára ismerne a leírás alapján, akkor legyen olyan jó, és küldje el a rádió keycode-ját, mert sehol sem találom!)
A teljesítmény nem okozott tulzott meglepetést, elvégre az előző autómban is hasonló motor volt.
1390 ccm, 80 LE viszi előre a 965 kilós kasztnit. Hozzátenném, hogy nem is olyan rosszul. Benzinnel majdhogynem dizeles nyomatékot produkál, de gázzal már kicsit jobban kell pörgetni. Egyedül remekül lehet vele alázni a kategóriatársakat, de 4 személlyel vagy nagyobb csomaggal már lomhább.
100ig mindössze diszkrét mormogás hallatszik az utastérbe. Efölött azonban már kezd hangosodni a motor. Végsebességről nem tudok nyilatkozni, eddig 150-et mentem vele, de utána már nagyon bántja az ember fülét az addig csendes motorból kihallatszó zaj.
Fogyasztása kiváló, benzinből 6 literrel el lehet vele járni városban, gázból viszont 8.5-et megeszik, mégha nem nyúzzuk akkor is. Vegyes fogyasztásra 7-7.7 gázból (benzinnel nem megyek hoszabb távra). Tisztán városon kívüli fogyasztást nem mértem még. Autópályán 130nál már 7liter körül kell neki, országúton meg nem lehet tartósan 90-et menni.
Még egy pár szót a kényelemről. Eddig mindig zavart, ha alacsonyan ülök egy autóban. Ebben viszont pont ideális. Leginkább egy fotelhez tudnám hasonlítani az ülés kényelmét. A rugózása is jobban hasonlít egy luxuskategóriás autóhoz. Ahol Fiattal közlekedni felér egy vesekő elleni kezeléssel, ott ebbe enyhe remegésnél többet nem érezni.
Mindent összevetve jó vétel volt és a mai benzinárak mellett nem sokan mondhatják el magukról, hogy 1450 forintból mennek 100 kmt.

A következő hirt az Indexen találtam, érdemes rajta elgondolkodni kicsit. Gyorshajtás miatt tetőre tette a szerencsétlen az autót (feltételezem, nem a sajátját). Nem volt jogositványa. Meghalt egy 11 és egy 18 éves fiatal. Emberünk, aki még nem nagykorú, olyan simán meg fogja úszni ezt a kis történetet, hogy 2 év múlva már nem is emlékszik rá. Egy 17 éves ember nem képes arra, hogy mérlegelje a felelősségét, ami autóvezetés közben a vállán van. Legyen 21 év a jogsi megszerzésének korhatára.

"Nem volt jogosítványa annak a 17 éves fiúnak, aki halálos balesetet okozott a Borsod-Abaúj-Zemplén megyei Alsógagynál. A felborult autóban egy 18 éves lány és egy 11 éves kisfiú életét vesztette, tájékoztatott a rendőrség csütörtökön. A baleset szerda késő este történt.

A 17 éves fiú az Alsógagy és Felsőgagy közötti úton, egy kanyarban, feltehetően nem jól választotta meg az autó sebességét, a jármű egy fának ütközött, majd oldalára borult. A járműben öt csenyétei fiatal ült. A 18 éves lány és a 11 éves kisfiú a helyszínen életét vesztette, egy 20 éves lányt és egy 14 éves fiút súlyos sérülésekkel szállítottak kórházba. A jogosítvány nélkül vezető fiatalember könnyebb sérüléseket szenvedett. A baleset körülményeit a rendőrség szakértő bevonásával vizsgálja."

A szavazós kérdés a következő:

               - Hány éves kortól adnál jogositványt?

Régen dolgoztam pár évet újautó-értékesitőként egy vidéki városban a Dunántúlon. Francia márkát próbáltam több-kevesebb sikerrel rásózni az emberekre. Innen is, meg a vásárlói oldalról is akadnak tapasztalatok bőven, most ezekből irnék le párat.

Márka kiválasztása

A márka kiválasztásánál nagyon sok ember abba a hibába esik, hogy hiteldijmutató, akciónak vélt kedvezmények alapján választ. Ez egy teljesen rossz szempont, mert autót szeretnénk venni, nem kedvezményt. Fontos, hogy a kocsinak normális értéktartása legyen, ne bukja el már az elején újkori árának a felét. Tetszen is az az autó, ne csak az ára. Gondoljunk bele, hogy ez egy nagyobb beruházás, ami valószinűleg több évre fog szólni. Tervezünk-e gyereket a közeljövőben, ami miatt már most célszerű kombit venni, satöbbi.

Finanszirozás

Ha készpénzre veszünk autót, akkor királyok vagyunk, lehet lapozni. Viszont ha, mint a legtöbb ember, hitellel próbálkozunk, érdemes átgondolni néhány dolgot. Például az önrészt. Mindig azt szoktam javasolni, hogy minimum 25, de inkább 30% indulót tegyünk be az autóba, ha netalántán váratlan okok miatt el kellene adnunk a kocsit, nehogy még nekünk keljen fizetni a banknak. A másik a futamidő. Öngyilok beleugrani egy 120 hónapos hitelbe, mert olyan lassú tempóban fog elkezdeni csökkenni a tőketartozásunk, hogy a kocsi értéke idővel ismét kevesebb lesz, mint a banki hitelünk. Ha megszabtuk magunknak, hogy mondjuk a havi törlesztésünk ne legyen több mondjuk 30.000Ft-nál, akkor igyekezzünk annál kisebb havi részletet bevállalni, max olyan 25-26 ezret, előre belekalkulálva az árfolyamingadozás kockázatát, ami miatt 5-6 ezret is simán változhat a törlesztőnk hónapról hónapra.

Alkudozás

Ha mindenképpen új autót készülünk venni, akkor egyszerre két-három ajánlatot is célszerű kérni különböző szalonoktól, lehetőleg irásban. Ezeket az ajánlatokat aztán ügyesen lehet is az értékesitők orra alá dugni, gondolkodtatás céljából. Úgyis rá fog igérni a másik szalon ajánlatára, mert autót szeretne eladni. Nem árt vigyázni mondjuk, mert sokan a hitelen akarják visszahozni az adott kedvezményt, ezért az ajánlatokhoz mindig kérjük az aktuális hitelajánlatot.

Egyenlőre ennyi, lesz ennek majd még folytatása később is. Lehet szavazni ismét, de kommenteket is várnék. Ha szeretnéd, hogy történetedet kitegyem a blogba posztként, ne habozz elküldeni a hasznaltteszt@gmail.com cimre.